Úgy látszik, az Electronic Arts komolyan gondolta, hogy a jól bejáratott játéksorozatok végeláthatatlan folytatása mellett az újdonságokat is pártolni kell, és új címekkel örvendezteti meg az egymás után érkező részekben és kiegészítőkben megfásult játékosokat. Ezen dicséretes irányvonal egyik első kézzelfogható példánya a Dead Space.

Az új játék a jó öreg Alone in the Dark és Resident Evil szériával megismert és megszeretett túlélő horror kategóriában indul. A félelmetes hangulat tehát elsőrendű szempont, és ez a történet kialakításában is szerepet játszott. A Dead Space a rideg, titokzatos és ismeretlen veszélyekkel teli világűrbe kalauzol minket, ahol egy segélyhívásra érkezünk kis mérnöki csapatunkkal az USG Ishimura nevű óriási bányászhajóra. A bevezető videóban aztán láthatjuk, hogy egy kisebb baleset következtében mentőhajónk belecsapódik az Ishimurába, és meghibásodása miatt ott ragadunk a kihalt monstrumon. Vészjósló csend honol körülöttünk, de pár perc múlva már az életünkért futunk Isaac Clark névre hallgató főhősünkkel.

A Dead Space készítői egyből az akció közepébe rántják a játékost, nem kell hosszú és unalmas bevezető részen túlesnünk a sztori beindulásához. A történetet ezután az életben maradt két társunktól érkező videó- és hangüzenetek alakítják, amelyekben az éppen aktuális következő feladathoz irányítanak minket. Emellett egy halvány szerelmi szál is fellelhető, ugyanis kedvesünk is a bányászhajón utazott. A történet korrektül vezet végig minket a lineáris sztorin, ám nem fogjuk lerágni a körmeinket a meglepő csavaros fordulatoktól (annál inkább a ránk törő szörnyektől). Fő célunk a túlélő horror sémáknak megfelelően a borzasztó rémeket rejtő hajóról való kijutás, megmenekülés. A játék keretsztoriját illetően az még mindenképpen megemlítendő, hogy egy nívósan kidolgozott, hatfejezetes képregény is készült az előtörténetéről, méghozzá egy jól ismert képregényírótól. Emellett szintén az előzményekbe enged betekintést a No Known Survivors címmel ellátott hatrészes online minijáték. A képregények és a minijátékok megtekinthetőek a Dead Space hivatalos weboldalán.

A játék grafikai megjelenítésére egy rossz szavunk sem lehet: a szkafanderes mérnök főhősünk, a szörnyek és a környezet is szépen kidolgozott. A törmelékekkel, villogó fényekkel és véres falfeliratokkal díszített bányászhajó kellően nyomasztó, klausztrofóbiás érzést kelt a játékosban. Látszik, hogy a fények és árnyékok megjelenítésére nagy hangsúlyt helyeztek, ami egy ijesztgetős játékban fontos szempont. Környezetünk ugyanakkor lehetne bővebben berendezett, mivel a szokásos ládák, asztalok és plakátok mellett kevés eredeti tereptárggyal fogunk találkozni. A bejárható helyszíneket tekintve is lehetne nagyobb a változatosság, egy idő után kicsit kezdenek unalmassá válni az egymáshoz hasonló szürke folyosók. Ugyanakkor a fejlesztők igyekeztek különböző hangulatú pályarészeket alkotni, így például az orvosi részleg a műtőasztalon heverő felboncolt holttestekkel különösen meggyőzőre sikeredett. A hajón minket bekebelezni kívánó rémek kidolgozása nagyon jó lett: groteszk, mutálódott, amorf lények akarnak minket feltrancsírozni éles pengéikkel és húsba tépő fogazatukkal. Változatosságukra sem lehet panasz, a csápokkal támadó mutálódott csecsemőn keresztül a halottakat feltámasztó denevérszerű lényig többféle szörnyeteggel kerülünk szembe utunk során. Egyedül a holttestek fizikája furcsa: úgy söpörhetjük el utunkból az élettelen testeket és végtagokat, mintha teljesen súlytalanok lennének.

A különböző szörnyek hatékony elintézésébe sikerült becsempészni egy újdonságot is, ami stratégiai hentelést tesz lehetővé. Ugyanis a csúnyaságokat könnyebben lehet a másvilágra küldeni, ha módszeresen a végtagjaikat kaszaboljuk le. Így egy-egy harc szép kis vérfürdőbe tud torkollani az ide-oda repkedő végtagoknak és a nagy mennyiségben fröcsögő vérnek köszönhetően. Tehát a csonkolás és belezés kedvelői a Dead Space-ben vígan mészárolhatnak, és bár illik a témához a brutális megjelenítés, néhol már talán túlzásba vitték a designerek a vérfürdőket.

A gyilkoló eszközöket illetően ötletes megoldásokkal találkozhatunk, és a témából fakadóan a bányászathoz kapcsolódó eszközökkel is találkozni fogunk. Például alap fegyverünk egy eredetileg kőzetdarabolásra használt pisztoly. Emellett többek között használhatunk még sugárvetőt, körfűrészes darabolót, energiapuskát és lángszórót is. Egyszerre négy fegyver lehet nálunk, így a későbbiek során váltani kényszerülünk, ha egy új csonkolóeszközt akarunk kipróbálni. Ezen új fegyverek eléréséhez először meg kell találnunk a hozzájuk tartozó tervrajzot, és ezt követően vásárolhatjuk meg a pályákon fellelhető boltokban azokat. A fegyverek beszerzése mellett töltényeket, elsősegélycsomagokat és továbbfejlesztett szkafandert is tudunk venni a lenyíló képernyőként megjelenített üzletekben. Szkafanderünk bolti fejlesztése több inventory hellyel ajándékoz meg minket, egyúttal nagyobb védelemmel lát el. Fegyvereinket is tudjuk fejleszteni, erre az elszórtan fellelhető munkaasztalok szolgálnak, de szükségünk van hozzá az úgynevezett node-okra is, mely tárgyakat ritkán találunk elszórva a pályákon, valamint a boltokban is vehetünk, eléggé borsos áron. Tehát igencsak meg kell gondolni, mely fegyvert és hogyan akarjuk továbbfejleszteni, és az ide-oda elszórt pontok helyett egyetlen egyre koncentrálva nagyon hatásos támadóeszközt gyárthatunk. A legfőbb fejlesztési irányok a sebzés, a tűzgyorsaság és az újratöltés sebességének növelése. A minden fegyverhez tartozó alternatív tüzelési mód is fontos, sokszor többet fogjuk ezt használni, mint az alap támadást. Szkafanderünket a munkaasztalon fejlesztve több életerőt és nagyobb oxigénpalackot tudunk elérni. Vannak a játékban gravitáció illetve oxigén nélküli részek is. Előbbinél vígan járkálhatunk a plafonon, míg az utóbbinál érdemes sietősen továbbhaladni, mielőtt elfogy a palackunkban tárolt oxigénmennyiség.

A fegyverek mellett két különleges képességet is kapunk a játékban. Az egyik a "stasis" névre hallgató erő, mellyel lelassíthatjuk környezetünk tárgyait és a minket kettéharapni készülő lényeket. A "stasis" használatának energiaigénye is van, melyet a játékban fellelhető terminálokkal és az erre használatos felvehető tárgyakkal tölthetünk újra. A harcok megkönnyítése mellett sokszor kell használnunk a továbbjutáshoz is, legtöbbször a meghibásodás következtében másodpercenként összecsapódó fémajtók lelassítására fogjuk használni. A másik képességünket, a telekinézist főként a továbbjutáshoz fogjuk használni, a harcokban nem igazán fog segíteni. Érdekes, hogy a tárgyak távolból való mozgatása nem kerül semmilyen energiába, így korlátlanul használható.

Eddig még nem is szóltam a játék információit kijelző HUD újszerű, igen ötletes megoldásáról. Életerőnket a szkafanderünk gerincén lévő színes csík jeleníti meg, míg lőszermennyiségünk az adott fegyver holografikus kijelzőjén látható. Minden egyéb információ – a szöveges- és videóüzenetek, sőt még a térkép és a tárgylista is – egy elénk vetített 2D-s hologram kép formájában jelenik meg. És míg ezen információkat böngésszük, a játék nem áll meg, tehát mindig résen kell lennünk. A pályákon amúgy nem nagyon fogunk eltévedni, ugyanis egy adott billentyűt lenyomva egy földön végigfutó csík jelzi a következő feladat irányát. A játékállás mentése pedig adott helyeken lehetséges, ahová többször is visszatérhetünk. Nem különösebben nehéz a játék, és viszonylag sűrűn találkozunk mentési pontokkal, így egyáltalán nem zavaró ez a megoldás. A Dead Space irányítása viszonylag könnyen elsajátítható, bár a jobb egérgombbal célzás, majd bal egérgombbal lövést meg kell szokni. A két különleges képességünk használatához is kombinációra van szükség, ami a jobb egérgomb és egy adott billentyű lenyomását jelenti, míg szimplán a bal egérgombot lenyomva egy nagyot suhintunk a levegőbe a fegyverünkkel. A játék zenéje és hangjai is megfelelőek, kiválóan járulnak hozzá a nyomasztó és félelmetes atmoszféra megteremtéséhez.

Konklúzióként azt lehet elmondani, hogy a Dead Space egy nagyon jól sikerült túlélő horror játék lett, mely a stílus híveinek feltétlenül ajánlott. Ugyanakkor az is igaz, hogy a Dead Space nem hoz nagy újdonságot a műfajba, máshol már látott játékelemek korrekt összeforrasztásával lett elkészítve. A hangsúlyos végtagmetszésen és a holografikus kijelzőn kívül már mindent láthattunk korábban más játékokban, valamint a sokszor sivár környezet, és a hosszútávon unalmassá váló helyszínek a kreativitás alkalmi hiányáról árulkodnak. Ezek azonban nem olyan súlyos hibák, így összességében egy kiemelkedő, élvezetes játékprogram lett a Dead Space.